Magyar tulajdonú gyártó

Téglagyár

BAKONYTHERM® Cégismertető

A magyar tulajdonban lévő Pápateszéri Téglagyár a Bakony hegység lábánál, Pápa városától 20 km-re található. Családi vállalkozásként, két testvér alapította az 1900-as évek elején. Levéltári adatok alapján Pápateszéren már az 1780-as években is foglalkoztak téglagyártással.
A jelenleg hazánkban működő téglagyárak közül a Pápateszéri Téglagyár az egyik legmodernebb, amely 100 százalékban magyar tulajdonban van.

GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁNK

Gyártástechnológiánk a helyi agyagbányára épül és párosul a mai kornak megfelelő, korszerű téglagyártási eljárással. Bakonytherm termékcsaládjaink összetétele nagyon széles skálán mozog, megtalálhatóak mindazon termékek, amelyek egy korszerű lakóház építéséhez szükségesek: falazótéglák, nyílásáthidalók, kerámia födémrendszer és kéményrendszer.

Hívjon minket: +36 89 352 152

Gyártási kapacitásunk az évek folyamán dinamikusan növekedett, folyamatosan alkalmazkodva a piac igenyeihez mind minőségi, mind mennyiségi tekintetben egyaránt

A gyár jelenlegi gyártási kapacitása 35 millió kisméretű tégla egység évente. Az elmúlt 15 évben lezajlott fejlesztésekkel, sorozatos beruházásokkal sikerült a technológiát modernizálni, gépesíteni, ezzel kiváltani a nehéz fizikai munkát. A beruházásokat részben saját erőből, részben pályázati illetve banki forrásokból fedeztük. A Pápateszéri Téglaipari Kft. a térség egyik legkorszerűbb téglagyárával büszkélkedhet!

Piacunk főleg a Dunántúl észak-nyugati részére és Budapestre terjed ki, de az áthidaló és a kisméretű tömör tégla termékeink az Alföldre is eljutnak. A fejlődésnek köszönhetően már évek óta jelen vagyunk a szlovák piacon is BAKONYTHERM® kerámia tégla termékcsaládunkkal. A termékminőség javítása és a vevői igényeknek való megfelelés biztosítása érdekében 2001-től vezettük be minőségbiztosítási rendszerünket az MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány követelményeinek megfelelően.

Fejlesztéseink időrendi sorrendben

1. ütem

HOFFMANN kemence átszerelése a hagyományos széntüzelésről korszerű gáz üzeműre.

2. ütem

Műszárító beüzemelése (2002.)

3. ütem

A nyers tégla gyártásának automatizálása a korszerű termékválaszték és a hatékonyság növelése érdekében (2002.)

4. ütem

Az alagút kemence és azt kiszolgáló technológia kiépítése (2006-2007.)

5. ütem

Csomagolástechnológia fejlesztése. Strech-hood rendszer (2010.)

6. ütem

Telephely korszerűsítés, irodaház átadása (2010. november)

7. ütem

Telephely korszerűsítés, előkészítő csarnok átadása (2011. tavasz)

8. ütem

Szárító kapacitás bővítése (2012.)

9. ütem

Rieter vákuum-csigaprés beépítése (2013.)

10. ütem

Petrolkoksz tüzelési rendszer kiépítése (2014.)

11. ütem

Alapanyag előkészítési technológia korszerűsítése (2015.)

12. ütem

Áthidaló gyártó gépsor beüzemelése (2016-2017.)

13. ütem

Kemence bővítése és égetési technológia korszerűsítése (2019.)

14. ütem

Téglacsiszoló beépítése (2021-2022.)

15. ütem

Napelem rendszer telepítése (2022.)

16. ütem

Nyersgyártó csarnok építése (2023-2024.)

A Pápateszéri Téglagyár története

A tégla története

A tégla története egyidős az emberi civilizáció történetével. A napon szárított agyagtéglát már Kr. e. 10 000 évvel ezelőtt alkalmazták Egyiptomban épületek készítéséhez. Az égetett téglát Kr. e. 3 – 4 000 körül Mezopotámiában használták először. A téglagyártás ismert volt Bizáncban, Kínában és a Római Birodalomban is. Az évszázadok során fejlődött a gyártási technológia, új termékek jelentek meg. Az égetett tégla napjainkban is fontos alapanyagnak számít a lakásépítésben, emellett díszítő és stilisztikai szerepe is jelentős.

A római korban sokat fejlődött a téglaégetés technológiája és technikája. A téglát az egész birodalom területén használták lakás- és középületek, hidak, csatornák építésére, boltívek kialakítására. Ahová a rómaiak hadjáratot vezettek, oda magukkal vitték a téglát, így jutott el Pannóniába is.

Magyaroroszágon a legkorábbi téglaégető kemencét Aquincum térségében tárták fel a régészek. Ez a kemence a II-III. században működhetett. Az Árpád korban a XIII. századtól ismerünk téglaégetésre alkalmas kemencéket Zala vármegyében, Tiszalök és Dömös környékén. A kiegyezés után a gépesítés hatására, valamint az új körkemencés módszer alkalmazásával jelentősen fellendült a téglagyártás. A XIX. század utolsó évtizedeiben és a XX. század elején Magyarország 712 településén több, mint 1600 téglagyár működött.

Téglagyártás Pápateszéren

Pápateszér lépést tartott ezzel a fejlődéssel. A veszprémi Tegularium közlése alapján az első adat a téglagyártásról egy katonai térképről származik. Az 1782-1786 között készített felmérés azt mutatja, hogy létezett egy téglaégető a település észak-keleti részén, mely az Esterházy család tulajdona lehetett (Z:h (Ziegelhütte-téglakohó, téglaégető)).

Ezután az 1941-es katonai térképen látható Tgy (Téglagyár) jelölés a település dél-nyugati részén. Ez lehet a Nágl testvérek téglagyára (a mai téglagyár elődje).

A Tegularium adatai alapján az eddig ismert két alapítási időpont – 1920 és 1936 – előtt is készített égetett téglát Pápateszéren Nágl Gyula. Ezt az 1910-ből és 1911-ből származó pecsétes téglák bizonyítják: NGY PT 1910 – Nágl Gyula Pápateszér, NGY PT 1911 -Nágl Gyula Pápateszér.

A pápateszéri téglagyárban az első időszakban kézzel gyártották a téglát, a gépesítés fokozatosan történt. A termelés felfutásához nagyban hozzájárult a közelben lévő, jó minőségű nyersanyag és a megnövekedett kereslet. Ugyanakkor a Nágl fivérek téglagyára erőteljesen segítette Pápateszér fejlődését. A település lakossága az 1890-es 1580 főről 1949-ra 2044 főre emelkedett. A lakóépületek több, mint fele ezekben az évtizedekben épült. A cég termékeinek forgalmazását megkönnyítették a kedvező közlekedési feltételek is: a gyár közvetlenül a 832-es közút és az 1912-ben induló Pápa-Tatabánya vasútvonal közelében épült. (A vasútvonal 105 évnyi működés után 2007-ben az igen csekély személy- és áruforgalom miatt megszűnt. A gyár termékeinek szállítása ma kizárólag közúton történik.)

A gyár az 1970-es évekig a hagyományos technológiával működött, az anyagmozgatás kézi erővel történt. Az 1980-as években Valdinger Imre lett a gyár vezetője. A cégnél folyamatos, jól átgondolt fejlesztés kezdődött. 2007-ig megtörtént a HOFFMANN körkemence fűtésének átszerelése gázüzemű tüzelésre, megkezdődött a gyártási folyamat automatizálása, a BAKONYTHERM® márka kiépítése. A fejlesztésekre a versenyképesség fenntartása érdekében volt szükség, hiszen Magyarországon a téglagyártás ezekben az évtizedekben is meghatározó iparág volt. A tégla a háziépítés egyik lefontosabb alapanyaga.

A Magyar Téglagyártók Szövetsége (MATÉSZ) adatai alapján Magyaroroszágon 2007-ben kerekítve 44 ezer lakás épült, 2013-ban csupán 7 ezer. 2008-ban 41 téglagyár működött, amiből 2013-ra 11 maradt, köztük a pápateszéri is. A gazdasági válság az egész építőipart negatívan érintette és a Pápateszéri Téglagyárat is komoly kihívás elé állította. A folyamatos fejlesztések révén a gyár képes volt talpon maradni. A válság leküzdése új lendületet adott a gyárnak, tovább folytatódtak a nagy horderejű beruházások: folytatódott a telephelykorszerűsítés, 2010-ben átadásra került az új irodaház, még ebben az évben befejeződött a csomagolástechnika megújítása.

2013-ban Valdinger Gábor került a gyár élére. Ő korábban 10 évig a gyár műszaki vezetője volt.

Folytatódott a technológia fejlesztés:

  • Petrolkoksz tüzelési rendszer kiépítése
  • Alapanyag előkészítési technológia korszerűsítése
  • Áthidaló gyártó gépsor beüzemelése
  • Kemence bővítése és égetési technológia korszerűsítése
  • Téglacsiszoló beépítése
  • Napelem rendszer telepítése
  • Nyersgyártó csarnok építése

A fejlesztések részben saját erőből, részben banki hitelekből, részben pályázati forrásokból valósultak meg.

A környezet védelme érdekében bevezetésre került a raklap-betétdíjas rendszer, melynek célja a visszaszállított és még felhasználható raklapok mennyiségének növelése. Kiemelt szerepet kap a megújuló energia alkalmazása, mely napelem rendszer segítségével valósul meg.

A technológiai fejlesztések mellett nagy hangsúlyt kap a termékbővítés és fejlesztés is.

A termékminőség biztosítása érdekében 2001-től bevezetésre került az ISO 9001 szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszer (jelenleg MSZ EN ISO 9001:2015).

A folyamatos és tudatos fejlesztésnek, a cégvezetés előrelátó munkájának meglett az eredménye:

A téglagyárat a falazó elemek fejlesztéséért 2016-ban és 2017-ben a Magyar Termék Nagydíjjal tűntették ki.

2017-ben és 2018-ban a gyár Pegazus Díjat kapott Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozása kategóriában.

A Pápateszéri Téglagyár tagja a Magyar Tégla- és Cserépipari Szövetségnek, 2023-tól elnökségi tagként fontos szerepet tölt be az iparág további fejlesztésében.

„A téglagyár számomra nem egy egyszerű munkahely, hanem nap, mint nap haladás a közös jövő felé a kollégákkal.”

Valdinger Gábor

Források: Pápateszér Értéktár

 

hu_HUHU