A kéményrendszer vegyestüzelésű kazánhoz nem egyszerűen egy függőleges cső, amely kivezeti a füstöt. Mérnöki szempontból olyan égéstermék-elvezető, amelynek egyszerre kell elviselnie a magas és az alacsony füstgázhőmérsékletet, a lecsapódó nedvességet és a kátránylerakódást. A vegyes tüzelés éppen ettől nehéz: a kazán üzemállapota a begyújtástól a parázson tartásig folyamatosan változik, és vele együtt változik a huzat is. Ebben a cikkben végigvesszük, hogyan épül fel egy korszerű kéményrendszer, mi alapján méretezzük, milyen előírásoknak kell megfelelnie, és hol hibáznak a leggyakrabban a kivitelezés során.
Miért más a vegyestüzelésű kazán kéményigénye?
A fa, a szén és a brikett eltérően ég, és egy tüzelési cikluson belül is jelentősen változik a füstgáz hőmérséklete. A kritikus pont a harmatpont, vagyis az a hőmérséklet, amely alatt a füstgáz vízgőztartalma lecsapódik. Ha a kémény belső fala ez alá hűl, savas kondenzátum keletkezik, amely a korommal és a kátránnyal keveredve kemény, szurokszerű réteget képez.
Ez a réteg nemcsak szűkíti a keresztmetszetet, hanem éghető is. Begyulladása a kormtűz, amely rövid időre rendkívül nagy hőterhelést jelent a kéményre. A korszerű faelgázosító és puffertárolós rendszerek gyakran tompított üzemben, alacsony füstgázhőmérséklettel működnek. Ilyenkor a huzat annyira lecsökkenhet, hogy az égés oxigénhiányossá válik, ami még több kátrányt termel.
A jogszabály is komolyan veszi ezt a kockázatot. A 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságok között sorolja fel a ki nem égethető szurokréteget, az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlását, valamint az 1000 ppm-et meghaladó szén-monoxid-tartalmú égésterméket.
A kéményrendszer felépítése: béléscső, hőszigetelés, köpeny
Egy korszerű rendszerkémény három fő rétegből áll. Belül a samott, azaz tűzálló kerámia béléscső vezeti az égésterméket; ez viseli a hőterhelést és a savas kondenzátum hatását. A béléscsövet hőszigetelés veszi körül, kívül pedig a köpenyelem adja a szerkezet állékonyságát. Az elemes kialakítás előnye, hogy a köpenyelemek és a béléscsövek gyári méretre készülnek, így a helyszínen kevesebb a szabálytalan illesztés.
A hőszigetelés szerepét a hővezetési tényező (λ) jellemzi, amely azt mutatja meg, mennyi hőt vezet át az anyag egységnyi vastagságon és hőmérséklet-különbségen. Minél kisebb a λ, annál melegebb marad a béléscső fala, így a kémény gyorsabban felmelegszik, és rövidebb ideig van a harmatpont alatt.
A Bakonytherm® két megoldást kínál. A Klassischer Kamin (BTK) esetében levegőoszlop, a Plus Schornstein (BTP) esetében ásványgyapot veszi körül a samott csövet. Vegyes tüzeléshez, különösen alacsony füstgázhőmérsékletű kazánnál, a BTP-t javasoljuk, mert az ásványgyapot fokozott hőszigetelést ad, és ugyanaz a kémény később pellet- vagy faelgázosító kazánhoz, cserépkályhához vagy kandallóhoz is alkalmazható.
A BTP köpenyeleme a gyártói adatlap szerint 400 × 400 × 330 mm-es, a kürtő belső átmérője 160, 180 vagy 200 mm. A tömeg folyóméterenként 147–151 kg, amit a statikai tervezésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Kéményrendszer méretezése vegyestüzelésű kazánhoz
A kéményt nem tapasztalat alapján, hanem számítással kell méretezni. Az MSZ EN 13384-1 szabvány szerinti hő- és áramlástechnikai számítás azt ellenőrzi, hogy a kémény minden üzemállapotban elegendő huzatot ad-e, és a belső fal hőmérséklete a kitorkollásnál is a harmatpont felett marad-e.
A számítás bemenő adatai:
- a kazán névleges hőteljesítménye, füstgáz-tömegárama és füstgázhőmérséklete (a kazán adatlapjáról),
- a kazán által igényelt huzat,
- a kémény hatásos magassága és a kitorkollás helyzete,
- az összekötő elem hossza és irányváltásai.
Gyakori tévhit, hogy a nagyobb átmérő mindig biztonságosabb. A túl nagy keresztmetszetben lelassul az áramlás, a füstgáz lehűl, és nő a kondenzáció. A túl kicsi átmérő viszont nem tudja elvezetni az égésterméket, ami visszaáramláshoz vezet. A kitorkollás magasságát a tetőhöz és a szomszédos épületekhez képest külön kell vizsgálni.
Az összekötő elem, vagyis a kazánt a kéménnyel összekötő füstcső, legyen minél rövidebb, és a kémény felé emelkedjen. Minden irányváltás és vízszintes szakasz áramlási ellenállást jelent, amelyet a méretezésnek figyelembe kell vennie.
| Kürtő belső átmérője | Köpenyméret | Tömeg (adatlap) | 10 m-es kémény tömege (számított) |
|---|---|---|---|
| Ø160 mm | 400 × 400 × 330 mm | 147 kg/fm | kb. 1470 kg |
| Ø180 mm | 400 × 400 × 330 mm | 148 kg/fm | kb. 1480 kg |
| Ø200 mm | 400 × 400 × 330 mm | 151 kg/fm | kb. 1510 kg |
A táblázatból látszik, hogy egy 10 m-es családiház-kémény közel másfél tonnás koncentrált teher, ezért az alapozását a tartószerkezeti tervezőnek kell meghatároznia.
Szabványok és előírások, amelyeket ismerni kell
Az égéstermék-elvezetők általános követelményeit és jelölési rendszerét az MSZ EN 1443:2019 határozza meg. A jelölés megadja a hőmérsékleti osztályt (például a T400 legfeljebb 400 °C névleges üzemi hőmérsékletet jelent), a nyomásosztályt, a kondenzátumállóságot, a korrózióállósági osztályt, a kormtűzállóságot (G jelölés) és az éghető anyagtól mért legkisebb távolságot. Szilárd tüzeléshez kormtűzálló, G jelölésű kémény szükséges.
A kerámia béléscsöves rendszerkéményekre külön termékszabványok vonatkoznak. A Bakonytherm® kéményei az alábbi szabványoknak felelnek meg:
- EN 13063-1:2005+A1:2007: kerámia béléscsöves rendszerkémények, a kormtűzállóság követelményei és vizsgálati módszerei,
- EN 13063-2:2005+A1:2007: kerámia béléscsöves rendszerkémények, a nedves üzemi körülményekre vonatkozó követelmények és vizsgálati módszerek,
- EN 13069:2005: rendszerkémények kerámia külső köpenyelemei.
Vegyes tüzelésnél ez a kombináció azért lényeges, mert a kémény egyszerre van kitéve a kormtűz hőterhelésének és a lecsapódó, savas kondenzátumnak.
A szilárd tüzelésű kazánokra az MSZ EN 303-5 vonatkozik, a hazai fogalomrendszert az MSZ 845:2012 adja. A kéményseprő-ipari tevékenység szakmai szabályait a 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet rögzíti, a használatbavétel részleteit pedig a katasztrófavédelem Kéményseprő-ipari Műszaki Irányelve (KiMI) írja le.
Gyakori kivitelezési hibák
Szigeteletlen kémény korszerű kazánhoz. Ok: a régi kémény marad, csak a kazánt cserélik. Következmény: a kémény nem melegszik fel, kátrányosodik, csökken a huzat. Megoldás: hőszigetelt béléscsöves rendszer, méretezéssel igazolva.
Rossz folyásirányú béléscső-illesztés. Ok: a csöveket fordítva helyezik egymásra. Következmény: a lecsorgó kondenzátum a toldásnál kijut a cső mögé, átnedvesíti a szigetelést és a köpenyt, a homlokzaton foltok jelennek meg. Megoldás: a gyártói építési utasítás szerinti folyásirány betartása.
Tömítetlen csőtoldás, kitüremkedő ragasztó. Ok: elmarad a toldások utólagos eldolgozása. Következmény: tömörségi hiba, a belső peremeken lerakódás, nehezebb tisztítás. Megoldás: a kitüremkedő ragasztót nedves szivaccsal el kell simítani, a csövek közötti nútot tömíteni kell.
Behabarcsolt tisztítóajtó-nyílás. Ok: a köpenyelem felületének habarcsolásakor az ajtónyílás is habarcsot kap. Következmény: a kémény nem tisztítható és nem vizsgálható szabályosan. Megoldás: a tisztítóajtó méretére kivágott köpenyelem-idomnál a nyílást habarcsolás nélkül, szabadon kell hagyni.
Merev kapcsolat a födémmel. Ok: a födémet vagy a koszorút, vagyis a falak tetején futó vasbeton gerendát, ráterhelik a kéményre. Következmény: a kémény és az épület eltérő hőmozgása repedést okoz a köpenyben és a béléscsőben, ami tömörségi hibához vezet. Megoldás: a kémény önálló szerkezetként álljon, a födémcsatlakozást a gyártói építési utasítás és a tartószerkezeti terv szerint kell kialakítani.
Használatbavétel és üzemeltetés
Új kémény első üzembe helyezése előtt a kéményseprő műszaki felülvizsgálatot végez, és a kivitelezőnek nyilatkoznia kell a szabályos kivitelezésről. Ha a kéményt műszaki vizsgálat nélkül használják, a tulajdonosnak a szabálytalanság megállapításától számított 30 napon belül meg kell rendelnie a vizsgálatot.
Üzem közben a kémény élettartamát a tüzelés is meghatározza. Száraz tüzelőanyaggal és a fojtott, parázson tartó üzem kerülésével sokkal kevesebb kátrány keletkezik. Faelgázosító kazánnál a puffertároló segít abban, hogy a kazán teljes teljesítményen, magas füstgázhőmérséklettel működjön.
A kéményseprő-ipari ellenőrzést és tisztítást a jogszabályban előírt gyakorisággal kell elvégeztetni. Az ellenőrzés során a kéményseprő a tisztítóajtón keresztül látja a béléscső állapotát, ezért fontos, hogy az ajtó a kivitelezés után is könnyen hozzáférhető maradjon.
Összegzés: döntési szempontok
- Tüzelőanyag: vegyes tüzeléshez kormtűzálló, G jelölésű kémény kell.
- Kazántípus: alacsony füstgázhőmérsékletű kazánnál a hőszigetelt béléscső alapkövetelmény.
- Méretezés: az átmérőt és a magasságot az MSZ EN 13384-1 szerinti számítás határozza meg, nem a meglévő kazáncsonk.
- Statika: a kémény tömegével az alapozás tervezésekor számolni kell.
- Jövőbeli rugalmasság: érdemes olyan rendszert választani, amely később más tüzelőberendezést is fogadhat.
Häufig gestellte Fragen
Mekkora átmérőjű kémény kell a kazánomhoz? Ezt a kazán adatlapja és az MSZ EN 13384-1 szerinti méretezés dönti el. A túl nagy átmérő ugyanúgy hiba, mint a túl kicsi.
Ugyanaz a kémény jó pellet- és vegyes tüzelésű kazánhoz is? Ha a kémény kormtűzálló, hőszigetelt, és a méretezés mindkét kazánnal megfelel, igen. A BTP-t a gyártó mindkét kazántípushoz ajánlja.
Miért kell szigetelni a kéményt? Mert a szigeteletlen béléscső fala hamar a harmatpont alá hűl. Ez kondenzációhoz, kátrányosodáshoz és gyengülő huzathoz vezet.
Segítünk kiválasztani a megfelelő kéményt
Ha most tervezed a fűtési rendszert, nézd meg a Bakonytherm kéményrendszereket, a műszaki dokumentációt pedig a Herunterladbare Dokumente oldalon találod. Tervezőként a Für Designer oldalon kérhetsz műszaki támogatást, egyedi kérdéseiddel pedig írj az ertekesites@bakonytherm.hu címre.