GY.I.K

Gyakran Ismételt Kérdések

Mi fontosabb: a hőtárolás vagy a hőszigetelés?

Hőfizikai szempontból a hőszigetelés és a hőtárolás kérdései együtt fontosak.

Az égetett vázkerámia falazóelemek ellentétben a homogén kialakítású falazóanyagokkal, optimálisan egyesítik a téli és a nyári hővédelemmel kapcsolatos jogos igényeket.

Bár a jelenleg hatályos hőtechnikai szabványban nincsen előírás külön a falszerkezet hőszigetelésére, a sokak által misztifikált 'U' értékre, a korszerű égetett agyag falazóelemek speciálisan kialakított üregszerkezetük révén felveszik a versenyt a pár évtizede, kimondottan hőszigetelési célból kifejlesztett újszerű falazó anyagokkal.

De megtévesztő csak a hőszigetelést vizsgálni. Ha a hőtárolás kérdését nézzük, akkor még meggyőzőbb az égetett agyag falazóelemek előnye, mivel a hőtárolás képessége egyértelműen a falszerkezet tömegével függ össze. Más falazóelemek esetén előnyként említik a termék könnyű súlyát. Ez az előny azonban azonnal hátránnyá válik, ha a hőtárolás kérdését vizsgáljuk. Pedig a falazat hőtárolási képessége a gazdaságosság és lakóérzet szempontjából a legfontosabb tulajdonság.

Miért energiatakarékos egy téglaház?

A kerámia falazat hőtárolási képességének köszönhetően télen úgy viselkedik, mint egy cserépkályha, azaz a fűtés melegét megtartja, lassan adja le. Nyáron viszont a külső hőséget nehezebben engedi be, azaz szinte a falba épített, természetes légkondicionálóként működik.
Léteznek a téglánál jobb hőszigetelő képességgel rendelkező építőanyagok, de ez a tulajdonság nem párosul a rendkívül fontos hőtárolási képességgel, illetve például a kiváló hőszigetelő könnyűszerkezetes házaknál a nyári meleget csak légkondicionáló berendezéssel lehet elviselhetővé tenni.

Milyen építési technológia felel meg Magyarország éghajlatának?

Magyarországon télen hideg, nyáron pedig nagyon meleg van.
Léteznek olyan építési technológiák, amelyek jobb hőszigetelő képességű falazatot eredményeznek, de olyan anyag nincs más, amely hőtároló képessége révén a fűtés melegét - a cserépkályhához hasonlóan - tovább megőrizné, mint a tégla. A folyamatosan dráguló energiaárak mellett ez nem mellékes kérdés. Ugyanakkor, szintén a hőtárolásnak köszönhetően a nyári forróságban a téglafal sokkal tovább kívül tartja a meleget, a ház nehezebben melegszik fel, szinte a falba épített klímaberendezésként működik.
A tégla kiváló hőtároló képességét porózus anyagszerkezetének és vastagságának köszönheti.

Miért az egyik legfontosabb döntés a fal anyagának kiválasztása?

Minden szempontból a legjobb megoldás a kerámia falazat.

A családi ház falát a téglán kívül természetesen más építőanyagból vagy építési technológia felhasználásával is meg lehet építeni. A kérdés legfőképpen úgy merül fel, hogy ezek az építőanyagok illetve technológiák mennyire felelnek meg a későbbi lakók igényeinek, valamint a magyarországi építési viszonyoknak.

Mindenkinek természetes igénye, hogy legyen a lakás/ház fala jó hang- és hőszigetelő; nyáron ne melegedjen fel gyorsan, télen tartsa meg a fűtés melegét; legyen tartós, hiszen több generáció számára építkezünk; hosszú távon tartsa meg értékét; nyújtson lakói számára biztonságos és egészséges otthont, melyet az idő folyamán változó igényeiknek megfelelően (pl. a gyerekek számának változása) rugalmasan alakíthatnak. Ezeknek az igényeknek a magyarországi éghajlati viszonyok között a tégla felel meg a legjobban, amely télen fűt, nyáron hűt, tartja, sőt növeli az értékét, könnyen alakítható, egészséges lakóklímát biztosít generációkon át.

Ha kész a ház, a falazat anyaga már nem látszik, ám a későbbi lakóérzetért leginkább ez a felelős. A falazat kiválasztása több generációra szóló, felelősségteljes döntés, hiszen anyaga a későbbiekben már nem cserélhető ki, csak ha lebontjuk és újra megépítjük. Tulajdonságainak javítása költségesebb mulatság, mintha azonnal egy korszerű megoldást választottunk volna.

Valóban környezetbarát anyag-e az égetett kerámia?

A téglagyártás lényege a kezdetektől ugyanaz maradt, alapanyagát, az agyagot a legtermészetesebb módon az anyaföldből nyerik.
A téglaipar nem más gyártóktól veszi a termékei előállításához szükséges, többnyire nagy energiaigénnyel és káros anyag kibocsátással gyártott félkész és kész termékeket, vegyszereket és pasztákat, hanem valódi nyersanyagból dolgozik. Nem hárítja át másokra, hanem saját maga oldja meg a környezetvédelmi és energiatakarékossági problémákat. A téglagyárak mindig az agyagbányák mellett épültek és épülnek, nincsen szükség az alapanyag nagy távolságra történő, környezetet károsító szállítására. Tehát a tégla valóban környezetbarát technológiával készül.

Modern építőanyag-e ma a tégla?

Hagyományos és modern

A tégla valóban 6000 éves múltú építőanyag, azaz az évezredek során már bizonyított. Ez az idő azonban elegendő volt arra is, hogy a tégla a változó vevői igényeknek megfelelve, folyamatosan megújuljon. A modern téglák nagyméretű, nútféderes kialakítású, nagy nyomószilárdságú, pontosan megtervezett lyukszerkezetű falazóblokkok, melyek már csak távolról hasonlítanak arra a 25 x 12 x 6,5 cm termékre, melyet korábban téglának neveztek. Korábban ebből az ún. kisméretű téglából épült az egész ház, mára az épület egyes részeire különböző termékeket kínálnak a gyártók, amely - akár egy nagyméretű Lego - egységes egész rendszerré áll össze, könnyítve, gyorsítva a munkát.